Nagy nehezen megérkeztünk a suli elé Emily-vel, mert természetesen az ő tollászkodása miatt már megint késében voltunk, vagy tíz percet vártam rá a házuk előtt. De ez még a jobb verzió, ha én megyek érte és nem fordítva, mert akkor biztosan elkésnénk szinte minden nap.
Gyorsan leállítottam a motort és kipattantam az autóból, remélve, hogy ő is követ, de Emily-nek még most jutott eszébe, hogy nem kent magára szempillaspirált, ezért most tette meg.
- Emily, megint késni fogunk, és én nem akarok rossz pontokat gyűjteni Mr. Thomas-nál. - mondtam kissé türelmetlenül, majd sóhajtottam egyet és becsaptam a kocsiajtót a vezetői ülésnél.
- Csak még egy perc. Késni különben is úri dolog. - mondta nyugodtan legjobb barátnőm.
- De nem az iskolában! - vágtam vissza miközben barátnőmet néztem, aki végre befejezte a festést.
Enélkül is éppen gyönyörű volt, semmi baja nem lett volna, ha egy nap nem nagyobbítja meg háromszorosára a szempilláit.
Én is sminkeltem, de volt már, hogy éppen nem jutott rá időm, ekkor sem dőlt össze a világ.
Már odamentem az ajtajához, hogy kitessékeljem, s ő nagy nehezen ki is kászálódott, miután még megigazította hosszú barna haját.
Hátrébb léptem két lépést, majd valakinek nekiütköztem, amikor megfordultam, egy csodaszép kék szempár meredt rám mogorván.
- Nem tudsz vigyázni, szöszi? - szólt mérgesen, de aztán elfordult és és beült a BMW-jébe és szélsebesen elszáguldott, mire bármit is mondhattam volna.
- Wow! Az egyik Mihalkov a két dögös testvér közül. Rányomultál, mi? - kérdezte vihogva Emily és még mindig nem indultunk el befelé.
- Hát , persze! Azt sem tudom, ki ez. Vagyis hallottam róluk, de eszem ágában sincs rányomulni az ilyen szennyekre. - mondtam fintorogva.
- Pedig nem mondatod, hogy nem jó pasik. Ez az hiszem Alex volt. - jegyezte meg Emily.
Nem értettem, hogy mi a fenét bámult úgy utána tátott szájjal, hiszen az ilyen pasik semmit sem érnek a szép külsőn kívül.
- Emily, mi van veled? Csak nem leszel te is olyan, mint a többi lány, akiknek elég egy szexi külső? Neked megéri, hogy odaadd a testedet olyan valakinek, akinek csak addig kellesz, még le nem fektet? - fordultam hozzá most már tényleg morcosan és türelmetlenül.
- Tudod, nem mindenki akar szűzen férjhez menni. - jegyezte meg kicsit gonoszul a barátnőm, mire én még mérgesebben néztem rá. Nem szerettem ezt a témát feszegetni.
- Jól van, jól van, igazad van! Tényleg sose adnám magam én se oda egy ilyennek. Hiszen megfogadtunk. De el kell ismerni, hogy nincs még két ilyen jó pasi az iskolában. - tette aztán hozzá gyorsan Emy, majd nagy nehezen megmozdult és az iskolaépület felé vette az irányt.
- Na, nem jössz? Még elkésünk. - szólt hozzám hirtelen huncut képpel, mire megindultam utána gyorsan.
Már mindketten nevettünk, hiszen nekünk ez egy átlagos nap kezdete volt.
Az óráról természetesen elkéstünk, de mivel a legjobb diák voltam, nem is szidott meg bennünket a tanár.
Talán még hálás is lehetett nekem, hogy így legalább öt perc késéssel, de becibáltam Emily-t az órájára.
No comments:
Post a Comment